A gyors technológiai fejlődés időszaka az életszínvonal jelentős növekedéséhez vezetett a nyugati világban, ugyanakkor ez negatív hatással is volt a környezetre. A Föld természeti erőforrásai korlátozottak, ezért a jövőben megfontoltabban és fenntarthatóbban kell élnünk. Az építőiparnak, mint környezetkárosító ágazatnak, különösen komoly kihívásokkal kell szembenéznie a jövőben. Ezért a fenntartható építészet egyre fontosabbá válik a CO₂-semlegesség felé vezető út meghatározása érdekében.
A fenntartható építészet nem új keletű, eredete több mint 50 évre nyúlik vissza. Most, hogy a világ klímaválságban van, az egész építőiparnak - beleértve az építészeket, tervezőket, építtetőket és az épületek használóit - nemcsak elvárnia kell a fenntartható építési gyakorlatokat, hanem be is kell tartania azokat.
Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk, hogy mi a fenntartható építészet, milyen fenntartható megoldásokat és technológiákat alkalmaznak a gyakorlatban, és miért segítenek a támogatások és a tanúsítványok a zöld épületek felé vezető úton.
Azt is megvizsgáljuk, hogy a KONE felvonók milyen szerepet játszanak a CO₂-semleges épületek építésében. Hiszen a fenntartható építészethez olyan mobilitási koncepciók is tartoznak, amelyek a lakók számára maximális kényelmet és digitális innovációt ígérnek, a jó megközelíthetőség és a klímasemlegesség mellett. Innovatív felvonógyártóként a KONE felvállalta ezt a kihívást, és olyan energiahatékony, CO₂-semleges felvonókat fejlesztett ki, amelyek fontos mérföldkövet jelentenek a klímasemlegesség felé vezető úton a fenntartható épülettervezésben.
Mit jelent a "fenntartható építészet"?
Az építészet fenntarthatósága három pilléren - gazdaságosság, ökológia és társadalmi megfontolások - alapul. Ezeknek kiegyensúlyozott kapcsolatban kell állniuk egymással ahhoz, hogy egy építési projektet fenntartható módon lehessen megvalósítani, és hogy minden érintettet egyformán be lehessen vonni a folyamatba. A fenntartható építészet célja az épületek környezetre gyakorolt negatív hatásának minimalizálása. Azonban nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátása által okozott közvetlen környezeti károkat kell figyelembe venni. Ehelyett az épület teljes életciklusát szem előtt kell tartani, a tervezéstől az aktív használaton át, egészen a lebontásig.
Hogyan válik az építészet fenntartható építészetté? Ebben segít Wolfgang Frey építész öt fenntarthatósági alapelve, amelyek világosan megmutatják, milyen szempontokat kell figyelembe venni az építőiparban a fenntartható projektek építésénél:
- Ökológia: a környezetbarát, természetes tulajdonságokkal rendelkező anyagok felhasználásával és a modern építési technológiával együtt az épületek környezetileg fenntartható módon építhetők.
- Közgazdaságtan: Az építészetnek megfizethetőnek és technológiailag hozzáférhetőnek kell lennie. Ezért a tervezési fázisban részletesen fel kell venni a megrendelő igényprofilját, és össze kell vetni a pénzügyi lehetőségeivel. Nemcsak a tervezés és az építés költségeit kell figyelembe venni, hanem az üzemeltetés és a felújítás anyagi terheit is.
- Társadalom: Az építészetnek be kell illeszkednie a társadalom jelenlegi képébe. Ez vonatkozik például az épületen belüli mobilitási szempontokra, beleértve a kommunikációs csatornákat, az emberek biztonsági igényeit és az emberi méltóságot.
- Alkotni akarás: A változásra és a fejlődésre való akarat nélkül a fenntartható építészet nem valósítható meg a gyakorlatban. Az építőipar legújabb fejleményeinek beépítéséhez folyamatosan új, innovatív megoldásokra van szükség.
- Ösztönzés: Az ösztönzőket úgy kell megtervezni, hogy a meglévő struktúrákat lebontsák, és a fenntartható építészeti megközelítéseket a gyakorlatba ültessék. Ezek lehetnek például olyan pénzügyi jellegűek, amelyek az üzemeltetési vagy fenntartási költségek támogatására vagy csökkentésére vonatkoznak.
Frey öt fenntarthatósági alapelve világosan megmutatja, hogy a fenntartható építészet megvalósítása a gyakorlatban mennyire összetett lehet. Az alábbiakban olyan meglévő megoldásokat és technológiákat tekintünk át, amelyek segítenek az építészet környezetbaráttá tételében.
Fenntartható építészet a gyakorlatban
Egy fenntartható épületet úgy kell megtervezni, hogy energiát takarítson meg, ugyanakkor személyre szabott mobilitási megoldások révén magas szintű felhasználói kényelmet is nyújtson. Az épületen belüli ember- és árumozgatás olyan szempont, amely gyakran kevés figyelmet kap a fenntartható építészet kontextusában - pedig a fenntartható mobilitás koncepcióját már az épület tervezési szakaszában részletesen figyelembe kell venni, biztosítva nemcsak a megközelíthetőséget, hanem az energiahatékonyságot is. Az olyan rendszerek, mint a felvonók és mozgólépcsők természetesen hatással vannak az épületek energiafogyasztására és CO₂-kibocsátására.
A KONE a fenntartható felvonó- és mozgólépcsőtermékeivel új mércét állít fel ezen a területen, és fontos mérföldkövet jelent a modern építészet klímasemleges mobilitási koncepciói felé vezető úton.
A KONE MonoSpace DX liftcsalád szén-dioxid-semlegességet biztosít:
- Egészségbarát, alacsony kibocsátású anyagok használata
- Első osztályú energiahatékonyság
- A fenntarthatósági mutatószámok átlátható és nyilvános rendszere
- Költségmegtakarítás az alacsony energiafogyasztás révén
A termék intelligens életciklusa egyébként nem csak az éghajlat-semleges rendszerek használatát jelenti. A fenntartható mobilitás koncepciójának már a tervezési szakaszban figyelembe kell vennie, hogy a felvonórendszerek működése és karbantartása is környezetkárosító lehet. Ezért a KONE a felvonók szén-dioxid-semleges szervizelését és karbantartását is biztosítja, hogy az épület élettartama alatt minél kevésbé károsodjon a környezet.
Tanúsítás: milyen szabványoknak kell megfelelnie a fenntartható építészetnek?
Annak érdekében, hogy a fenntartható építészet ne csak egy vízió, hanem a gyakorlatban is megvalósítható legyen, a múltban különböző szabványokat vezettek be az épületek fenntarthatóságának ellenőrzésére és összehasonlítására. Ezek közé tartoznak például az ISO 15392 "Fenntartható építés - általános alapelvek", illetve a különböző környezetvédelmi terméknyilatkozatok (EPD-k). Különböző tanúsítási rendszerek léteznek e követelmények teljesítésének igazolására – ilyenek például az amerikai LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) tanúsítási rendszer és az angliai BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assessment Method), amelyek, nemzetközileg is jól beváltak.
Annak érdekében, hogy megfeleljenek azoknak a követelményeknek, amelyeket ezek a tanúsítási rendszerek az építőiparral szemben támasztanak, az építészeknek már a tervezési fázisban nagy figyelmet kell fordítaniuk a felhasználandó anyagokra. Az is lényeges, hogy olyan gyártókkal dolgozzanak együtt, akik klímasemleges és alacsony kibocsátású termékeket kínálnak.
Az építőanyagok fenntarthatóságának értékelése azonban nehézségekbe ütközik, mivel sok építőanyag és nyersanyag az újonnan iparosodott országokból származik. A környezetszennyezés, a korrupció és a rossz munkakörülmények sajnos nem ritkák egyes országokban. Ezért még a fenntarthatónak címkézett építőanyagok, mint például a nád vagy az agyag esetében is nagy gondot kell fordítani arra, hogy milyen körülmények között állítják elő és szállítják ezeket a felhasználás helyszínére.
A jövő építészete zöld
Még ha a fenntartható építészet felé tett erőfeszítéseink valódi hatása csak évek múlva lesz is érezhető, a fenntartható építészet követelményeit a lehető leghamarabb - ideális esetben már ma - meg kell kezdenünk a gyakorlatba ültetni.
A megújuló energiák, a fenntartható nyersanyagok, az intelligens technológiák és az újrafelhasználható anyagok használata lehetőséget kínál az épületek energia- és költséghatékony építésére vagy utólagos átalakítására. Az ösztönzőket átlátható tanúsítási rendszerek és pénzügyi támogatási programok biztosítják.
A KONE elkötelezett amellett, hogy jelentősen hozzájáruljon a fenntartható építészethez. A fejlett mobilitási megoldásokkal, mint például a CO₂-semleges DX felvonókkal a KONE már most úttörő szerepet tölt be, és továbbra is támogatni fogja az innovatív és környezettudatos fejlesztéseket a felvonóiparban.